Belső vizsga magyar nyelv és irodalomból a 10. évfolyamon

 

A magyar nyelv és irodalom tantárgyakból történő belső vizsgákat a 2008-2009-es tanévben vezettük be az iskola vezetőségének beleegyezésével. Célunk már kiinduláskor is többrétű volt, majd az első vizsgatapasztalatok tovább gazdagították elképzeléseinket.

Fontos szempont volt a vizsgák bevezetésénél, hogy a diákok 3 illetve 2 év közös munkája után egy átfogó(bb) tudás birtokába kerüljenek, rálássanak az elmúlt évek tananyagainak globális összefüggéseire elméleti és kronologikus szempontból egyaránt, s erre ne csak a „nagy” érettségi kapcsán kerüljön először sor. Ez nagymértékben megkönnyíti a majdani érettségire való felkészülést mind közép, mind emelt szinten. Eredményesebbé teheti a hátralévő két évben az irodalom és a nyelvtan tanulását, hiszen az anyagot már nem szeparált fejezetekként érzékelik a diákok, hanem egy nagy, összefüggő rendszer részeként. Ebben az átláthatóságában egyfajta szemlélet-, gondolkodás-, és beszédmód nemcsak mélyebben elsajátítható, hanem nagyobb az esély ezek alapján egy önálló rendszer kialakítására is.

 A 2012-13-as tanévtől, a megszaporodott belső vizsgák miatt módosítottuk a magyar nyelv és irodalom vizsga időbeli elhelyezését és tételeit. Azaz a hat, az öt, illetve a négy évfolyamos képzésben résztvevő diákok egyformán a tanulmányaik szerinti 10. év második felében tesznek írásbeli, majd szóbeli vizsgát. A pontos időpontot és a tételeket a hozzájuk tartozó fogalomtárral, valamint a ponthatárokat ld.: alább.

 Lényegesnek tartjuk a vizsga azon fegyelmező erejét, amely miatt a tanárok szorosabban kénytelenek tartani a tantervet, nem csúszhatnak el a tananyaggal, hiszen a vizsga mindenki elé ugyanazt a követelményt állítja. Valamint nemcsak a diákok”mérését” jelenti ez az alkalom, hanem saját munkánkról, erényeinkről és hibáinkról is képet kapunk.

 Az első évnek fontos tapasztalata volt, hogy a legtöbb diák számára ez volt az első olyan vizsga, ahol valóban nagyobb mennyiségű anyagról kellett számot adni. Többen a diákok közül arról számoltak be, hogy a tanulás módszertanát tudták magukban egy magasabb szintre hozni, s ez akár egy következő vizsgájukban, illetve a 11-től induló fakultációkon való eredményes tanulásban már nagy előnyt jelentett. Számos visszajelzés azt tükrözte, hogy a sok munka után a vizsga „Megcsináltam!” – sikere, élménye mindenképp motiváló tényező lett a további tanulásban.

A 2017-es tavaszi vizsgák lebonyolításának rendje!!!

Közös írásbeli csak nyelvtanból lesz, amely nagyságrendjét és jellegét tekintve egy átfogó témazárónak felel meg.

Az írásbeli (nyelvtan) várható időpontja: 2017. április 24. hétfő 2. óra (10.a, c,d,e)

A szóbeli (irodalom és nyelvtan) várható időpontjai: 2017. május 10. és 11.

(A pontos beosztást a diákok április folyamán kapják meg a szaktanáruktól.)

 

A ponthatárok nyelvtanból: az írásbeli (szövegalkotási és nyelvi feladatlap) maximális pontszáma 30 pont.

A szóbelin 30 az elérhető maximális pontszám.

Ennek alapján két témazáró értékű osztályzatot kapnak a diákok, amelyek tehát a maximálisan elérhető 60 pontból számítódnak ki:

51-60: 5 ,5

46-50: 4,5

42-45: 4, 4

37-41: 3, 4

32-36: 3, 3

28-31: 2, 3

24-27: 2, 2

0-23: 1, 1

2017-ben irodalomból csak szóbeli vizsgát kötelező tenni. A vizsgán maximálisan 45 pont érhető el.

Ponthatárok:

39 – 45: 5, 5

35 - 38: 4, 5

31 - 34: 4, 4

28 – 30: 3, 4

25 – 27: 3, 3

22 - 24: 2, 3

18 – 21:  2, 2

0 – 17: 1, 1

Ha a diák nem elégedett a szóbelin szerzett pontszámával, május második felében javító írásbeli vizsgát tehet, amely alapvetően egy szövegalkotási, elemző feladat. Az írásbelin maximálisan 30 pont érhető el.

Ha a diák javító írásbeli tett, végső osztályzatának pontszámában összeadódik az írásbeli és a szóbeli eredménye, azaz számára maximálisan 75 pont érhető el. Ennek ponthatárai:

65 – 75: 5, 5

60 – 64: 4,5

54 – 59: 4, 4

48 – 53: 3, 4

42 – 47: 3, 3

36 – 41: 2, 3

30 – 35 : 2, 2

 0 – 29: 1, 1